Fekete R�zsa

�lt egyszer egy f�ldm�ves, feles�g�vel, k�t l�ny�val.
Egyik nap elment a p�ks�gbe. A vir�g�rus b�d�ja mellett haladt el, mint mindig. Most is megn�zte a k�n�latot, mint mindig. Egyszerre megakadt a tekintete. Egy csodasz�p fekete r�zsa volt, amilyet m�g sohasem l�tott. Azonnal kiment a fej�b�l a p�ks�g: megvette a r�zs�t.
Otthon a konyhaasztalra tette egy gy�ny�r� v�z�ba. Az eg�sz csal�dja �lm�lkodott: a r�zsa szinte megbabon�zta �ket.
Azt�n este lefek�dtek aludni. S�r�, s�t�t felh�k takart�k el az eget, s�v�tett a sz�l. A paraszt felriadt �lm�b�l. K�l�n�s zajokat hallott. Elhessegetett a fej�b�l minden rossz gondolatot. Hisz csak a sz�l r�zza az �gakat.
Reggel bement a legkisebb l�nya szob�j�ba.
S a kisl�nynak �t volt v�gva a torka.
Sz�p, szomor� temet�st rendeztek a l�nynak. S a gy�sz kifejez�sek�nt a f�ldm�ves egy sz�l fekete r�zs�t vett az id�s n�nit�l, a vir�gosb�d�ban.
Otthon egy fekete abroszra helyezte, az abroszt a konyhaasztalra tette.
Este lefek�dtek aludni. Sz�p, csendes este volt. A paraszt �jjel megint furcsa neszeket hallott.
Reggel bement a nagyobbik l�nya szob�j�ba.
A l�nynak el volt metszve a torka.
Sz�p, szomor� temet�s. A gy�szt egy �jfekete r�zsa fejezte ki a konyhaasztalon.
Mikor a gazda reggel felkelt, holtan tal�lta a feles�g�t maga mellett.
Temet�s.
Este egy fekete r�zs�t tett a gy�sz jelk�pek�nt az �jjeliszekr�nyre. �s egy k�st a p�rn�ja al�.
Tiszta volt az �g, a telihold f�nye bes�t�tt az ablakon. A neszekre a paraszt kinyitotta a szem�t.
Egy k�z ny�lt ki a r�zs�b�l. A k�zben egy t�r m�ret� t�vis.
Az ember nem t�tov�zott: egy mozdulattal lev�gta a kezet. Vel�tr�z� sikoly t�lt�tte be a kis szob�t. S�ket cs�nd maradt ut�na.
Reggel az ember a p�ks�g fel� tartott. A vir�gosb�d� mellett haladt el, mint mindig.
A vir�g�rusnak hi�nyzott az egyik keze...