Gy�ny�r� p�r…

"Volt egy nagyon gy�ny�r� p�r, egy barna fi� �s egy barna
l�ny. Boldogok voltak hossz� �veken �t, b�r csak ilyen lenne
az eg�sz vil�g! Igen, ....de �r�kk� semmi sem tarthat, a fi�
�tja m�sfel� haladt, szerelm�k most m�r csak egy eml�k
maradt. Egy �lomsz�p �lom foszlott szerte, a l�ny
zsebkend�je k�nnyeit nyelte, k�r�l�tte megv�ltozott minden,
sajnos � nem felejt k�nnyen. Aki most r�n�z az utc�n, azt
k�rdi mag�t�l; "Mi�rt?" - Hisz nemr�g m�g majdnem rep�lt a
boldogs�gt�l, most pedig �pp, hogy nem hal a szomor�s�gt�l.
M�r elteltek hossz�-hossz� h�napok, s a l�ny az�ta is egy
sr�c miatt zokog. Egy sr�c miatt ki most m�sra mosolyog, s
m�snak k�ld�zget �ri�si vir�gcsokrot. Szerett�k egym�st
hossz� �veken �t, nem mondt�k, hogy elhervadt a vir�g.
F�jdalom s k�nny ragyogott a szem�ben, h�t nem jutottam
eszedbe 1-szer sem?
M�r m�sok �lnek kis piros padunkon, olyanok akik szerelmesek
�s boldogok nagyon. K�r, hogy m�r engem nem tudsz szeretni,
�s siker�lt ily hamar elfelejteni. Nekem ez nem megy ily
k�nnyen, m�g most is emiatt folyik k�nnyem. Mire e lev�l
hozz�d el�rkezik a s�r� kisl�ny m�r nem l�tezik! Nem l�tt�l
hull� csillagot? �n voltam az ki elt�vozott! A temet�ben egy
harang f�jdalm�ban kondul, a sok kis�rt szem, a kis s�r fel�
fordul, a s�rban egy l�ny nyugodt, ki m�r h�napok �ta nem
mosolygott. Erd� m�ly�n egy kis h�d alatt tal�ltak r�, de
sajnos k�s� volt m�r! A sr�c �ppen kih�v�an mosolygott egy
sz�ke l�ny szem�be, mikor a post�s levelet adott kez�be. A
lev�l hangulata boldogtalan volt egy l�ny szerelm�r�l �s
hal�l�r�l sz�lt! A fi� k�nnyes szemmel meredt a pap�rra,
�r�lten futott a temet�be, s�rva. Zokogva rogyott a kis s�r
el�tt t�rdre, r�borult bocs�natot k�rve. R�j�tt nem kellett
m�s szerelme, csak azt az egy l�nyt szerette. S�rva �tkozta
mag�t, mi�rt nem j�tt el�bb erre r�. Sz�l f�jt �t az �ji
temet�n, �s a fi� b�natosan, fej�t a kis s�rr�l felemelte.
F�jdalmas hangon valaki megsz�lalt: "SZERETLEK."
A fi� r�ismert a hangra, majd �jra r�borult a kis s�rra.
"Bocs�ss meg nekem."