Hal�l!

Mostan�ban a hal�l j�r az eszemben, egy v�res k�ssel a kezemben, se k�sen sz�vem v�re sz�rad, mely a szenved�st�l egyre jobban f�rad. �jjel ahogy r�m n�znek a csillagokm, �k tudj�k, s �n is, hogy nem sok�ra ott vagyok. S k�zben hallom szavaid: Szeretlek, ezt a gy�trelmet sz�vemmel m�g is Te tetted! Nem b�rom tov�bb a f�jdalmat , s a szenved�st, amit �n �rzek a szerelem �s a retteg�s. Rettegek T�led, s m�ltadt�l, hogy ez lesz Te tudtad j�l. Mutatod nekem hib�tlan arcod, de tudom, hogy el� csak a leplet tartod. S ez�rt van a k�s a kezemben, hogy ezt a leplet lefedjem. Nem l�tok m�st csak hazugs�got �s sz�nalmat, gy�l�llek, ami�rt Te okozt�l nekem f�jdalmat. Feln�zek az �gre, lehunyom a szemem, �tsz�rom a sz�vem �s lehajtom a fejem. Lehull a k�s a f�ldre �s m�r �n is ott vagyok, s mostm�r tudom hogy az �gen egyel t�bb csillag ragyog!!!